Kerékpáros zászlóaljak a Magyar Királyi Honvédségben.

A katonai használatú kerékpár „szolgálati kerékpár” elnevezéssel már a XIX. század végén szerepelt az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének járművei között. Szervezetszerű alakulatként. az 1908-as fegyvergyakorlaton szerepelt első ízben kerékpáros gyalogság, félszázad erőben. 1914 augusztusában egy honvéd kerékpáros zászlóalj létezett, A zászlóalj két kerékpáros századból állt, amit a háború folyamán négyre bővítettek. 1918-ra a honvédségben két honvéd kerékpáros zászlóalja állt hadrendben.

A két háború között

A trianoni békeszerződés rendelkezései megszabták Magyarország számára a rendszerben tartható haderő nagyságát is. A Magyar Királyi Honvédség létszámát 35000 főben határozták meg, vegyesdandáronként egy kerékpáros zászlóalj felállítását engedélyezték, 18/450 fő létszámmal. A megalakuló honvédség kerékpáros alakulatai 1921-től:

Magyar királyi 1. honvéd kerékpáros zászlóalj, Vác
Magyar királyi 2. honvéd kerékpáros zászlóalj, Hajmáskér
Magyar királyi 3. honvéd kerékpáros zászlóalj, Esztergom
Magyar királyi 4. honvéd kerékpáros zászlóalj, Kenyérmezőtábor
Magyar királyi 5. honvéd kerékpáros zászlóalj, Jászberény
Magyar királyi 6. honvéd kerékpáros zászlóalj, Balassagyarmat
Magyar királyi 7. honvéd kerékpáros zászlóalj, Salgótarján
A zászlóaljak három századból álltak, nehézfegyverek és zászlóalj-közvetlen alakulatok nélkül.

Az 1938. október 1-jével életbe lépő Huba I. hadrend szerint a kerékpáros zászlóaljak az újonnan felállított 2 lovas- és 2 gépkocsizó dandár alárendeltségébe kerültek, dandáronként 2-2 zászlóalj erőben, s a 9-16. hadrendi számot kapták. Helyőrségeik 1939 januárjától a következő települések voltak:

9. kerékpáros zászlóalj: Jászberény
10. kerékpáros zászlóalj: Budapest
11. kerékpáros zászlóalj: Rétság
12. kerékpáros zászlóalj: Munkács
13. kerékpáros zászlóalj: Karcag
14. kerékpáros zászlóalj: Nagyszöllös
15. kerékpáros zászlóalj: Kiskunhalas
16. kerékpáros zászlóalj: Szeged

Az egységeket alkotó három kerékpáros századnak századonként rajonként 1-1, összesen 12 golyószóróval kellett rendelkeznie, géppuskás százada hat géppuskából és két nehézpuskából állt. Zászlóalj-közvetlen alakulatként egy árkász-, egy páncéltörő ágyús és egy távbeszélő szakaszt alkalmaztak, továbbá alárendeltségükbe helyeztek egy kisharckocsi-szakaszt és egy gépvontatású közepes tarackos üteget is. Ettől az időponttól kezelhetjük a kerékpárosokat a megalakuló gyorsfegyvernem (páncélosok, huszárok, gépkocsizó gyalogság, kerékpáros gyalogság) önálló csapatnemeként.

1940 decemberében hadtestközvetlen kerékpáros zászlóaljakat állítottak fel, II., IV., V., VI., VII., VIII., IX. számozással, amelyek a felderítési feladatok mellett azt a célt is szolgálták, hogy mozgósítás esetén további, hasonló erejű alakulatokat állítsanak fel a többi hadtest számára. Ezek a zászlóaljak csak két kerékpáros századból álltak, zászlóalj-közvetlen alegységek nélkül. 1942-ben a magyar 2. hadsereg mozgósításakor VI., VIII. és IX. számozással két századból álló kerékpáros zászlóaljakat rendeltek a hadsereg három hadtestének alárendeltségébe. A felállító állománytest mindhárom alakulat esetében a nagyszöllösi VIII. kerékpáros zászlóalj volt.

1941. június és 1942. október között a kerékpáros zászlóaljakat a 14. és 15. kivételével harckocsi-zászlóaljjá szervezték át. A megalakuló csapattesteket általában a magyar gyártmányú Turán harckocsikkal szerelték fel, a szükséges átképzés után ezek az egységek alkották a magyar 1. és 2. páncélos hadosztályokat, amelyek 1944 nyarán Galíciában, illetőleg a magyarországi harcok során morzsolódtak fel. A 14. kerékpáros zászlóalj és a hadtestközvetlen kerékpáros zászlóaljak állományából 1943. október 1-jével nyolc felderítő osztályt szerveztek az akkor felállított három ezredes gyaloghadosztályok számára. A felderítő osztályok egy kerékpáros- és egy huszárszázadból, továbbá osztályközvetlen alegységekből álltak, a kerékpáros jelleg háttérbe szorult. A kiskunhalasi 15. kerékpáros zászlóalj az 1. lovas-(később 1. huszár-) hadosztály egységeként vett részt a keleti fronton, később Magyarországon vívott harcokban.